1. Minek minősül az adott munkavégzés?
A home office munkavégzésnek továbbra sincs átfogó – törvényi – szabályozása, azonban 2021.07.03-tól hatályba lépett egy Korm. rendelet, a 487/2020. (XI.11.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról (továbbiakban: Korm. rendelet). A veszélyhelyzet ideje alatt a Munka törvénykönyve (Mt.) távmunkára vonatkozó szakaszai helyett a Korm. rendelet idevágó szabályait kell alkalmazni.
Az Mt. szerint a távmunkavégzés definíciója: „Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. (2) A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.“ (Mt 196. § (1)(2) bekezdés).
Az Mt. szerint tehát a
- távmunka teljes egészében a munkáltató telephelyétől eltérő foglalkoztatást jelenti számítógépes munkakörben, míg a
- „home office“ az eltérő helyen történő ideiglenes és időben behatárolt munkavégzést jelenti.
A távmunka sajátossága a rendszeresség. Ha a munkáltató csak alkalmi jelleggel engedélyezi a munkavállaló részére az otthonról történő munkavégzést (pl. a járvány idejére), az nem minősül távmunkának. Amennyiben ez a helyzet állandósul a vészhelyzet fennállásától függetlenül is, úgy mindenképpen távmunkáról beszélünk.
Amennyiben csak ideiglenesen, pld. a vészhelyzet idejére tervezi a cég ezt a fajta munkavégzést és annak elmúltával majd felülvizsgálja, akkor a home office szabályozására, home office szabályzat megalkotására van szükség.
Távoli („remote”) munkavégzésről akkor beszélünk, ha a munkavállaló nem csak az otthonából, hanem bárhonnan dolgozhat, pld. külföldről is. Amennyiben ebben gondolkodik a cég az megint újabb kérdéseket vet fel, és ennek akár az adatvédelmi akár az adózási hátterével is alaposabban foglalkozni kell a határon átnyúló elem miatt, de ez is lehet egy út.
2. Mik az új szabályok?
A Korm-rendelet újdonságai:
Ezen Korm.rendelet szerint bármilyen „távoli” munkavégzést lehetséges távmunkaként kezelni, hiszen a Korm. rendelet – 3. § (2)-(3) bekezdései – szerint
„Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.“
(a) Eszerint már tehát – szemben az Mt. fent idézett definíciójával – az is távmunkavégzés, ha a munkavállaló a munkáját csak a munkaidő egy részében végzi a munkahelyen kívül, továbbá (b) a felek dönthetnek úgy is, hogy nem csak a számítógépes munkákra alkalmazzák a távmunkavégzés szabályait.
(c) Változás az is a Korm.rendelet hatálybalépésével, hogy míg az Mt. szabályai szerint távmunka esetén a kötetlen munkarend lenne az általános, addig a Korm.rendelet szerint, ha a felek másképp nem állapodtak meg, akkor a munkavállaló az otthoni és a munkahelyi munkanapokon is változatlanul az eredeti munkaidő-beosztása szerint köteles dolgozni.
(d) Amennyiben a munkaszerződés távmunkáról rendelkezik, arra a felek eltérő megállapodása hiányában a következő szabályok vonatkoznak a Korm.rendelet szerint a veszélyhelyzet során:
– A munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.
– A munkáltató ellenőrzési jog távolról, számítógépes eszköz alkalmazásával is gyakorolható.
– A munkavállaló legfeljebb az éves munkanapok egyharmadában végezhet munkát a munkáltató telephelyén.
– A munkáltatónak biztosítani kell a munkahelyre való bejutást és a kapcsolattartást.
A Korm.rendelettel tehát a felek nagyobb szabadságot kaptak a távmunka és az arra vonatkozó szabályok megállapításában, a fenti szabályok pedig csak akkor lépnek életbe, ha ezekről nem egyeztek meg másként a felek.
3. A munkavédelem kérdésköre
A Korm. rendelet rendelkezik a munkavédelemről is.
A munkavédelem terén lehetőség van arra, hogy a munkavállaló által biztosított eszközökkel is végezhető távmunka, vagyis már nem csak a munkáltató munkaeszközeivel végezhető a távmunka. Ilyen esetben a munkaeszköz biztonságáról a munkáltató kockázatértékelési tevékenysége keretében győződik meg, a biztonságos állapot fenntartása pedig a munkavállaló (!) feladata.
Az eddigi – átmeneti – rendelkezések azt biztosították, hogy távmunka esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalókat az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkakörülmények szabályairól. Ezen rendelkezések úgy módosulnak, hogy
(i) a számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén ezt a tájékoztatót a munkáltató továbbra is megadja, viszont a munkavállaló maga határozhatja meg a munkavégzés helyét ezen elvek figyelembevételével. Az ellenőrzés akár számítástechnikai eszközzel, távolról is biztosítható. Ez ugyan a munkavállaló javára szolgál, de problémákat vethet fel egy munkahelyi baleset bekövetkezése esetén, melynek gyakorlata jelenleg még nincs.
(ii) nem számítástechnikai eszközzel történő távmunka esetén a munkavégzés helyét előzetesen jóvá kell hagynia a munkáltatónak, a munkáltató hozzájárulása nélkül pedig nem változtatható meg a munkahelyi környezet. A munkáltató rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelnek-e a követelményeknek.
A Korm.rendeletben foglaltak munkavédelmi rendelkezésektől a munkáltató és munkavállaló megállapodásuk szerint eltérhetnek.
4. Költségtérítés
Ha a munkavállaló a home office miatt más költséget (pl. az internet, a fűtés vagy a világítás díját) tételesen nem számolja el a munkáltató felé, akkor részére az érvényes havi minimálbér 10%-ának megfelelő összeg fizethető költségtérítésként („rezsiátalány”).
A veszélyhelyzet alatt továbbra is adómentes a távmunkavégzéssel összefüggésben adott költségtérítés havonta a minimálbér 10%-áig, de csak a távmunkában végzett napok arányában. Ez 2021-ben a februártól bevezetett minimálbérhez igazodik, míg a későbbiekben az év első napján hatályos minimálbér összege lesz az irányadó.
A rezsi-átalány fizetése nem munkáltatói kötelezettség, hanem lehetőség. Ha a munkáltató úgy dönt, hogy él ezzel a lehetőséggel, akkor a fenti összegnek arányosan csak akkora részét fizetheti ki adómentesen, amekkora arányban a munkavállaló az adott hónapban ténylegesen home office-ban dolgozott. A kifizetést ezen mértéket meghaladó részére az általános adó- és járulékszabályok vonatkoznak.
5. Mi történik a vészhelyzet megszűnése után?
A Korm. rendelet ideiglenes jellegű, hiszen a veszélyhelyzet során alkalmazandó. Ha veszélyhelyzet megszűnik, hatályát veszti a Korm. rendelet. A veszélyhelyzet megszűnésének időpontja jelenleg bizonytalan.
Az azonban már most látható, hogy létezik egy hatálybalépés előtt álló törvény, a 2021. évi XCIX. törvény a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról, mely a veszélyhelyzet megszűnésekor fog hatályba lépni, amelynek közlönyállapot szerinti 216. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „A munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.“ Tehát az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó szabályaitól való eltérést engedi majd meg a felek megállapodása szerint. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy ez csak közlönyállapot, melyen lehetséges, hogy még változtatni fog a jogalkotó.
