avagy a Munka Törvénykönyve 2022 augusztusától várható változásai
2022. augusztus elejéig Magyarországnak két hatályos munkajogi tárgyú uniós irányelvet kellett volna átültetnie a magyar jogi szabályozásba, azonban erre a jelen cikk megjelenéséig nem került még sor.
Ezen irányelvek – melyek jelentősen érintik munka- és pihenőidő szabályozását – az 2019/1152-es irányelv az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (1), valamint a 2019/1158-as irányelv a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról (2).
Az irányelvek céljai:
- az újabb foglalkoztatási formák kevésbé kiszámítható munkafeltételeire is kiterjessze a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét;
- elősegítse a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőséget azáltal, hogy motiválja, ösztönözze a férfiakat a gondozási feladatokban való részvételre.
A hatályos EU irányelveknek való megfelelés és a Munka Törvénykönyve várható módosításai kapcsán a munkáltatóknak számos feladatuk lesz, így felül kell vizsgálni
- a használatban lévő munkaügyi iratmintákat, szükségszerűen módosítani kell azokat;
- a belső HR folyamatokat.
A várható változások az alábbiak kapcsán történnek:
- tájékoztatási kötelezettség (Mt. 46. §) tartalma, határideje
- próbaidő szabályai
- kiszámítható munkaidő-beosztás
- az apaszabadság módosítása
- a szülői szabadság változásai
- rugalmas munkafeltételek kisgyermekes szülőknek
- további munkaviszony létesítése.
A fentiekkel kapcsolatban az alábbiak kerülnek kiemelésre:
Az irányelvek egyik legfontosabb újdonsága, hogy újra szabályozza a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét. A tájékoztató tartalma jóval részletesebb lesz, míg határideje rövidebb. Ez a határidő az eddigi 15 napról 7 napra, illetve munkaszerződés-módosítás esetén haladéktalan átadási kötelezettségre változik. A tájékoztató tartalma új elemekkel bővül; a munkavégzés helye, a próbaidő, a munkarend, a munkáltató által biztosított képzésekre való jogosultság, illetve határozott idejű munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja vagy várható időtartama kapcsán is.
Érdekesség az is, hogy az új szabályozás értelmében a jelenlegi gyakorlattal szemben előre, időben értesíteni kell a munkavállalót a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről is, illetve az is csak meghatározott időszakon belül rendelhető el. E körben kiemelendő, hogy a tájékoztatónak szólnia kell azokról az időintervallumokról, amikor a munkavállaló egyáltalán munkavégzésre kötelezhető, illetve arról az értesítési időszakról, amelyen belül a munkavégzés elrendelhető.
Az irányelv legalább 10 munkanap apasági szabadságot ír elő gyermek születése esetére, vagyis mindkét szülő a gyermek 8 éves koráig összesen négy hónap szülői szabadságra jogosult.
A hozzátartozójuk gondozását végző munkavállalók évente legalább öt munkanap szabadságra jogosultak.
A fenti szabadságokra nem feltétlenül a teljes munkabér jár, azonban a szabadságra járó díjazásnak olyannak kell lennie, hogy az legalább a betegségi táppénz összegét elérje, illetve előmozdíthassa a szülői szabadság mindkét szülő általi igénybevételét.
A gyermek 8 éves koráig a szülő kérheti a rugalmas munkafeltételek alkalmazását, vagyis
- a részmunkaidőt,
- a távmunkát vagy
- a rugalmas munkaidő-beosztást,
de a fenti jogok gyakorlása miatt a munkavállalókat hátrány nem érheti.
A próbaidő időtartalma a jelenlegi általános 3 hónapról maximum 6 hónapra módosul, azzal, hogy kivételesen (pl. vezető esetében) lehet hosszabb és hogy a határozott idejű munkaviszony esetén az arányosság követelményének érvényesülnie kell.
