barefoot

A földek tulajdonszerzésére szigorú szabályok vonatkoznak, melyet elsődlegesen A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény (Földforgalmi törvény) tartalmaz.

A tulajdonszerzés egyik formája az öröklés. Öröklésen két típusa van (1.) törvényes, (2) a végrendeleti öröklés. A Földforgalmi törvény hatálya a törvényes öröklésre nem terjed ki, vagyis föld törvényes öröklésénél nem kell figyelembe venni a Földforgalmi törvény szigorú előírásait (pl. a földek megszerzésének területi korlátozásai kapcsán sem, azaz a törvényi korláton felül is szerezhető törvényes örökléssel föld).

Más a helyzet a végrendeleti öröklésnél. Ha végrendelet alapján kerül sor az öröklésre és az örökös nem a végrendelkező örökhagyó törvényes örököse, úgy a hagyatéki eljárás során eljáró közjegyző kötelezően megkeresi az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervet, aki dönt arról, hogy jóváhagyja-e a végrendelet alapján a tulajdonszerzést vagy sem. Végrendeleti öröklésnél tehát már alkalmazandók a Földforgalmi törvény korlátozásai, így pl. a területi korlát [(i) nem földműves örökös tekintetében a már birtokában lévő föld és az örökölni kívánt föld együttes területnagysága nem haladhatja meg az 1 hektárt, (ii) földműves örökös tekintetében a már tulajdonában és haszonélvezetében lévő föld és az örökölni kívánt föld együttes területnagysága nem haladhatja meg a 300 hektárt.] Ha ezeket a korlátozásokat az örökös meghaladja, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja a jóváhagyást. Ha pedig megtagadásra kerül sor, akkor az öröklésre a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. (Ha az örökhagyónak nincs törvényes örököse, ebben az esetben az örökös a Magyar Állam lesz. Megtagadás esetében a végrendeleti örököst ilyenkor kártalanítás illeti meg.)

Mindezt úgy lehet elkerülni, ha végrendeletet ügyvéd vagy közjegyző készíti el.

A termőföldek elaprózódásának megakadályozása és a közös tulajdon felszámolásának célkitűzésével alkották meg a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020 évi. LXXI törvényt. E törvény 2023. január 1-jével történő módosítása rendelkezik arról, hogy ezen időponttól kezdve öröklés útján a termőföldeket vagy azok tulajdoni hányadait nem örökölheti több örökös.

Ez azt jelenti, hogy az alábbi lehetőségek maradnak az örökösök kezeiben:

1. osztályos egyezséget kötnek egymással a hagyatéki eljárás során
2. az ingatlant (az ingatlanból az örökrészét) az örököstárs(ak) az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházz(ák), akként, hogy ezzel közös tulajdon nem keletkezik,
3. az örököstársak értékesítik az ingatlant vagy
4. az államnak ingyenesen felajánlják.

Egyenesági öröklés esetén erre a hagyatéki eljárás kezdetétől számított egy éven belül van lehetőség, tekintettel arra, hogy ezt követően nem illeti meg őket az illetékmentesség és öröklési illetéket kell majd fizetniük.

Ha a fentiek nem vezetnek eredményre, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg azzal, hogy azt öt éven belül

a) egyben értékesíteniük kell,

b) egyikük tulajdonába kell adni,

c) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy

d) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont asz ingatlan megosztásával (ha megfelelnek a törvényi minimum területnagyságnak) vagy – a feltételeinek fennállása esetén – egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vételével (bekebelezés) meg kell szüntetniük.

A bizalmi vagyonkezelés viszonylag új intézmény a magyar jogtörténetben, annak ellenére, hogy számos ország jogrendszerében már hosszú idő óta hatékonyan létezik hasonló formában. Egyik legismertebb ezek közül az angol jogrendszerben ismert és gyakran alkalmazott “trust” intézménye. A bizalmi vagyonkezelés az adózási előnyök mellett egyfajta pénzügyi biztonságot, a vagyon védelmét és hatékony befektetéseket vonhat maga után.

Magyarországon a bizalmi vagyonkezelést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (továbbiakban: Bvktv.) szabályozza. 

A Ptk. definíciója szerint „Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.”

A Bvktv. szerint a bizalmi vagyonkezelői tevékenység kétféleképpen: nem üzletszerű (i) és üzletszerű (ii) formában folytatható. Ennek függvényében bejelentés vagy engedélyezés és nyilvántartásba vétel köteles a tevékenység. A bejelentés vagy engedélyezés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felé teljesítendő. 

A vagyontömeg önálló adószámot kap és tulajdonjoga a vagyonrendelőtől és a vagyonkezelő vagyonától is elkülönül. A vagyonrendelést követően a vagyon felett kizárólag a vagyonkezelő lesz jogosult rendelkezni. A vagyonkezelő meghatározott díj ellenében, saját nevében, de mindig a kedvezményezett javára kezeli a vagyont.

Abban az esetben, ha vagyona generációs átörökítésével, megóvásával vagy az adókedvezmények kiaknázásával kapcsolatban tanácsadásra van szüksége, továbbá bizalmi vagyonkezelési szerződést kíván kötni úgy keressen minket az office@preda.hu e-mail címen vagy a www.predapartners.hu oldalunkon található telefonszámon. 

avagy a Munka Törvénykönyve 2022 augusztusától várható változásai

2022. augusztus elejéig Magyarországnak két hatályos munkajogi tárgyú uniós irányelvet kellett volna átültetnie a magyar jogi szabályozásba, azonban erre a jelen cikk megjelenéséig nem került még sor.

Ezen irányelvek – melyek jelentősen érintik munka- és pihenőidő szabályozását – az 2019/1152-es irányelv az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (1), valamint a 2019/1158-as irányelv a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról (2).

Az irányelvek céljai:

• az újabb foglalkoztatási formák kevésbé kiszámítható munkafeltételeire is kiterjessze a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét;
• elősegítse a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőséget azáltal, hogy motiválja, ösztönözze a férfiakat a gondozási feladatokban való részvételre.

A hatályos EU irányelveknek való megfelelés és a Munka Törvénykönyve várható módosításai kapcsán a munkáltatóknak számos feladatuk lesz, így felül kell vizsgálni

• a használatban lévő munkaügyi iratmintákat, szükségszerűen módosítani kell azokat;
• a belső HR folyamatokat.

A várható változások az alábbiak kapcsán történnek:

• tájékoztatási kötelezettség (Mt. 46. §) tartalma, határideje
• próbaidő szabályai
• kiszámítható munkaidő-beosztás
• az apaszabadság módosítása
• a szülői szabadság változásai
• rugalmas munkafeltételek kisgyermekes szülőknek
• további munkaviszony létesítése.

A fentiekkel kapcsolatban az alábbiak kerülnek kiemelésre:

Az irányelvek egyik legfontosabb újdonsága, hogy újra szabályozza a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét. A tájékoztató tartalma jóval részletesebb lesz, míg határideje rövidebb. Ez a határidő az eddigi 15 napról 7 napra, illetve munkaszerződés-módosítás esetén haladéktalan átadási kötelezettségre változik. A tájékoztató tartalma új elemekkel bővül; a munkavégzés helye, a próbaidő, a munkarend, a munkáltató által biztosított képzésekre való jogosultság, illetve határozott idejű munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja vagy várható időtartama kapcsán is.

Érdekesség az is, hogy az új szabályozás értelmében a jelenlegi gyakorlattal szemben előre, időben értesíteni kell a munkavállalót a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről is, illetve az is csak meghatározott időszakon belül rendelhető el.  E körben kiemelendő, hogy a tájékoztatónak szólnia kell azokról az időintervallumokról, amikor a munkavállaló egyáltalán munkavégzésre kötelezhető, illetve arról az értesítési időszakról, amelyen belül a munkavégzés elrendelhető. 

Az irányelv legalább 10 munkanap apasági szabadságot ír elő gyermek születése esetére, vagyis mindkét szülő a gyermek 8 éves koráig összesen négy hónap szülői szabadságra jogosult.

A hozzátartozójuk gondozását végző munkavállalók évente legalább öt munkanap szabadságra jogosultak.

A fenti szabadságokra nem feltétlenül a teljes munkabér jár, azonban a szabadságra járó díjazásnak olyannak kell lennie, hogy az legalább a betegségi táppénz összegét elérje, illetve előmozdíthassa a szülői szabadság mindkét szülő általi igénybevételét.

A gyermek 8 éves koráig a szülő kérheti a rugalmas munkafeltételek alkalmazását, vagyis

• a részmunkaidőt,
• a távmunkát vagy
• a rugalmas munkaidő-beosztást,

de a fenti jogok gyakorlása miatt a munkavállalókat hátrány nem érheti.

A próbaidő időtartalma a jelenlegi általános 3 hónapról maximum 6 hónapra módosul, azzal, hogy kivételesen (pl. vezető esetében) lehet hosszabb és hogy a határozott idejű munkaviszony esetén az arányosság követelményének érvényesülnie kell.

info@predapartners.hu

2022. június 01. napjától lépnek életbe a munkavállalók széles körét érintő otthoni munkavégzés új szabályai. 

A COVID-19 járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt a Munka Törvénykönyvétől eltértek a távmunkavégzésre vonatkozó szabályok. A járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet azonban május 31-ével megszűnt, így az otthoni munkavégzést átmenetileg szabályozó – a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) – Korm. rendelet is hatályát vesztette. Az új szabályok immár a Munka Törvénykönyvében is rögzítésre kerülnek. A Munka Törvénykönyve mellett 2022. június 01. napjával módosult a munkavédelmi törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény is.

A Munka Törvénykönyvében –- szemben a járvány előtti szabályozással – már nincs különválasztva a távmunka és a home office, a szövegben összefoglalóan a távmunkavégzés szerepel.

A távmunkavégzést rögzíteni kell a munkaszerződésben, melyek feltételeiről (kereteiről) – a hibrid munkavégzés módjáról a munkáltató és a munkavállaló állapodik meg. Távmunkavégzésre tehát csak akkor kerülhet sor, ha erről a felek a munkaszerződésben kifejezetten megállapodtak. A munkaszerződésben rögzíteni kell, illetőleg célszerű, hogy a munkavállaló home office-ban mennyi időtartamot dolgozik. Ha ez a munkaszerződésben – a távmunkavégzés rögzítése mellett – nem kerül meghatározásra, úgy a Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló legfeljebb az éves munkaideje egyharmadában kötelezhető jelenléti munkavégzésre a munkáltató telephelyén. (Ez hetente – 40 órában teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében hetente legfeljebb 2 munkanap munkahelyi munkavégzést tesz ki.)

A törvény szerint 

• a munkáltatónak biztosítani kell a home office-ban dolgozó munkavállalónak a munkahelyi jelenlét lehetőségét,
• a munkáltatónak a távmunkavállalót is ugyanúgy tájékoztatnia kell a munkahelyi tudnivalókról, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeiről, mint más munkvállalókat,
• eltérő megállapodás hiányában a munkáltató utasítási joga csak a feladatok kiadására és ellenőrzésére terjed ki, vagyis
• eltérő megállapodás hiányában a munkáltató nem ad utasítást a munkaidő beosztására vonatkozóan. (A távmunkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – kötetlen munkarendben dolgozik és munkaidejét maga osztja be.)
• A számítástechnikai eszközökön munkát végző távmunkavállaló a munkavégzés helyszínét is szabadon választja meg. Ha a munkavégzés nem számítástechnikai eszközön történik, akkor már ki kell jelölni a munkavégzés pontos helyszínét, és a munkavédelmi előírások betartását, valamint a munkavégzést személyesen is ellenőrizheti a foglalkoztató. 

Összegezve a felek – törvénytől eltérő – megállapodása szükséges ahhoz, hogy a hibrid munkavégzés rugalmas lehessen. Célszerű lehet még rögzíteni kiemelve pl. a számítástechnikai eszközök biztosítását, költségek viselését, az ellenőrzés módjában történő megállapodást, felek közötti kapcsolattartás módját (ez utóbbi szabályozása home office szabályzatban is lehetséges) stb. A munkáltatóknak egyébiránt belső szabályzatban célszerű és praktikus a home office (otthoni) munkavégzés egyéb feltételeit rögzíteni. 

 

A munkavédelmi szabályok terén – annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve nem tesz különbséget a számítástechnikai eszközzel és a nem ilyen módon végzett távmunka között – a kétféle távmunkára eltérő szabályok vannak. 

Míg a számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén 

• elegendő a munkavállalót csak tájékoztatni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményekről,
• a munkavállaló választhatja meg a munkavégzés helyét
• a munkáltató ezt pedig távolról számítástechnikai eszközzel ellenőrzi, a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén 
• a munkavállaló nem választhatja meg a munkavégzés helyét, hanem a feleknek írásban meg kell állapodniuk a távmunkavégzési helyről, amit
• a munkáltatónak munkavédelmi szempontból előzetesen ellenőriznie és megfelelőnek minősítenie kell, majd a továbbiakban is rendszeresen ellenőrizni kell.

Ha a távmunkavégzéssel kapcsolatosan bármilyen kérdése merül fel, tanácsadásra lenne szüksége, úgy írjon e-mailt az office@preda.hu e-mail címre. Irodánk akár online konzultációval is áll szíves rendelkezésére.

1. Minek minősül az adott munkavégzés?

A home office munkavégzésnek továbbra sincs átfogó – törvényi – szabályozása, azonban 2021.07.03-tól hatályba lépett egy Korm. rendelet, a 487/2020. (XI.11.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról (továbbiakban: Korm. rendelet). A veszélyhelyzet ideje alatt a Munka törvénykönyve (Mt.) távmunkára vonatkozó szakaszai helyett a Korm. rendelet idevágó szabályait kell alkalmazni.

Az Mt. szerint a távmunkavégzés definíciója: „Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. (2) A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.” (Mt   196. § (1)(2) bekezdés).

Az Mt. szerint tehát a

• távmunka teljes egészében a munkáltató telephelyétől eltérő foglalkoztatást jelenti számítógépes munkakörben, míg a
• „home office” az eltérő helyen történő ideiglenes és időben behatárolt munkavégzést jelenti.

A távmunka sajátossága a rendszeresség. Ha a munkáltató csak alkalmi jelleggel engedélyezi a munkavállaló részére az otthonról történő munkavégzést (pl. a járvány idejére), az nem minősül távmunkának. Amennyiben ez a helyzet állandósul a vészhelyzet fennállásától függetlenül is, úgy mindenképpen távmunkáról beszélünk.

Amennyiben csak ideiglenesen, pld. a vészhelyzet idejére tervezi a cég ezt a fajta munkavégzést és annak elmúltával majd felülvizsgálja, akkor a home office szabályozására, home office szabályzat megalkotására van szükség.

Távoli („remote”) munkavégzésről akkor beszélünk, ha a munkavállaló nem csak az otthonából, hanem bárhonnan dolgozhat, pld. külföldről is. Amennyiben ebben gondolkodik a cég az megint újabb kérdéseket vet fel, és ennek akár az adatvédelmi akár az adózási hátterével is alaposabban foglalkozni kell a határon átnyúló elem miatt, de ez is lehet egy út.

2. Mik az új szabályok?

A Korm-rendelet újdonságai:

Ezen Korm.rendelet szerint  bármilyen „távoli” munkavégzést lehetséges távmunkaként kezelni, hiszen a Korm. rendelet – 3. § (2)-(3) bekezdései – szerint

„Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.”

(a) Eszerint már tehát – szemben az Mt. fent idézett definíciójával – az is távmunkavégzés, ha a munkavállaló a munkáját csak a munkaidő egy részében végzi a munkahelyen kívül, továbbá (b) a felek dönthetnek úgy is, hogy nem csak a számítógépes munkákra alkalmazzák a távmunkavégzés szabályait.

(c) Változás az is a Korm.rendelet hatálybalépésével, hogy míg az Mt. szabályai szerint távmunka esetén a kötetlen munkarend lenne az általános, addig a Korm.rendelet szerint, ha a felek másképp nem állapodtak meg, akkor a munkavállaló az otthoni és a munkahelyi munkanapokon is változatlanul az eredeti munkaidő-beosztása szerint köteles dolgozni.

(d) Amennyiben a munkaszerződés távmunkáról rendelkezik, arra a felek eltérő megállapodása hiányában a következő szabályok vonatkoznak a Korm.rendelet szerint a veszélyhelyzet során:

– A munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.
– A munkáltató ellenőrzési jog távolról, számítógépes eszköz alkalmazásával is gyakorolható.
– A munkavállaló legfeljebb az éves munkanapok egyharmadában végezhet munkát a munkáltató telephelyén.
– A munkáltatónak biztosítani kell a munkahelyre való bejutást és a kapcsolattartást.
A Korm.rendelettel tehát a felek nagyobb szabadságot kaptak a távmunka és az arra vonatkozó szabályok megállapításában, a fenti szabályok pedig csak akkor lépnek életbe, ha ezekről nem egyeztek meg másként a felek.

3. A munkavédelem kérdésköre

A Korm. rendelet rendelkezik a munkavédelemről is.

A munkavédelem terén lehetőség van arra, hogy a munkavállaló által biztosított eszközökkel is végezhető távmunka, vagyis már nem csak a munkáltató munkaeszközeivel végezhető a távmunka. Ilyen esetben a munkaeszköz biztonságáról a munkáltató kockázatértékelési tevékenysége keretében győződik meg, a biztonságos állapot fenntartása pedig a munkavállaló (!) feladata.

Az eddigi – átmeneti – rendelkezések azt biztosították, hogy távmunka esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalókat az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkakörülmények szabályairól. Ezen rendelkezések úgy módosulnak, hogy 

(i) a számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén ezt a tájékoztatót a munkáltató továbbra is megadja, viszont a munkavállaló maga határozhatja meg a munkavégzés helyét ezen elvek figyelembevételével. Az ellenőrzés akár számítástechnikai eszközzel, távolról is biztosítható.  Ez ugyan a munkavállaló javára szolgál, de problémákat vethet fel  egy munkahelyi baleset bekövetkezése esetén, melynek gyakorlata jelenleg még nincs.

(ii)  nem számítástechnikai eszközzel történő távmunka esetén a munkavégzés helyét előzetesen jóvá kell hagynia a munkáltatónak, a munkáltató hozzájárulása nélkül pedig nem változtatható meg a munkahelyi környezet. A munkáltató rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelnek-e a követelményeknek.

A Korm.rendeletben foglaltak munkavédelmi rendelkezésektől a munkáltató és munkavállaló megállapodásuk szerint eltérhetnek.

4. Költségtérítés

Ha  a munkavállaló a home office miatt más költséget (pl. az internet, a fűtés vagy a világítás díját) tételesen nem számolja el a munkáltató felé, akkor részére az érvényes havi minimálbér 10%-ának megfelelő összeg fizethető költségtérítésként („rezsiátalány”).

A veszélyhelyzet alatt továbbra is adómentes a távmunkavégzéssel összefüggésben adott költségtérítés havonta a minimálbér 10%-áig, de csak a távmunkában végzett napok arányában. Ez 2021-ben a februártól bevezetett minimálbérhez igazodik, míg a későbbiekben az év első napján hatályos minimálbér összege lesz az irányadó.  

A rezsi-átalány fizetése nem munkáltatói kötelezettség, hanem lehetőség. Ha a munkáltató úgy dönt, hogy él ezzel a lehetőséggel, akkor a fenti összegnek arányosan csak akkora részét fizetheti ki adómentesen, amekkora arányban a munkavállaló az adott hónapban ténylegesen home office-ban dolgozott. A kifizetést ezen mértéket meghaladó részére az általános adó- és járulékszabályok vonatkoznak.

5. Mi történik a vészhelyzet megszűnése után?

A Korm. rendelet ideiglenes jellegű, hiszen a veszélyhelyzet során alkalmazandó. Ha veszélyhelyzet megszűnik, hatályát veszti a Korm. rendelet. A veszélyhelyzet megszűnésének időpontja jelenleg bizonytalan.

Az azonban már most látható, hogy létezik egy hatálybalépés előtt álló törvény, a 2021. évi XCIX. törvény a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról, mely a veszélyhelyzet megszűnésekor fog hatályba lépni, amelynek közlönyállapot szerinti 216. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „A munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.” Tehát az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó szabályaitól való eltérést engedi majd meg a felek megállapodása szerint. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy ez csak közlönyállapot, melyen lehetséges, hogy még változtatni fog a jogalkotó.

Advoselect Webinar Lieferkettenmanagement_R_U_D.mp4

Wenn sich Wirtschaftsanwälte aus ganz Europa zur „Advoselect“-Herbsttagung treffen, um sich zu den neuesten Entwicklungen in Gesetzgebung und Rechtsprechung auszutauschen, dann steht normalerweise der persönliche Kontakt ganz im Vordergrund. In diesem Jahr  war jedoch alles ein bisschen anders: Statt einer Präsenzveranstaltung fand die Herbsttagung pandemiebedingt in einem neuen Online-Format statt, bei dem sich die Kanzleien über Videokonferenzen zusammenschalteten.  

 „Es wird niemanden verwundern, dass Corona in diesem Jahr das alles bestimmende Thema war“, so Dr. Katalin Preda von der Kanzlei Preda & Partner. „Im Mittelpunkt der Tagung stand vor allem die Minimierung der vielfältigen Risiken, denen europäische Unternehmen in der aktuellen Krise ausgesetzt sind.“ Herausragende Themen waren dabei das richtige Lieferkettenmanagement und der Umgang mit Force-Majeur-Klauseln in den unterschiedlichen europäischen Ländern. „Dieser Themenbereich hat aktuell eine so große Relevanz für die Wirtschaft in Europa, dass wir eine eigene Web-Seminarreihe für Mandanten der „Advoselect“-Kanzleien auf den Weg gebracht haben. Die ersten drei Folgen mit den Schwerpunkten Deutschland, Großbritannien, Italien, Frankreich, Belgien, Niederlande, Luxemburg, Russland und Ungarn hatten bereits große Resonanz.“ Im kommenden Jahr sind weitere Web-Seminare geplant. Die Teilnahme ist kostenlos. Im Nachgang können die Web-Seminare auch online unter http://blog.advoselect.com abgerufen werden, wo Interessierte auch viele weitere aktuelle Beiträge rund um das Wirtschaftsrecht in Europa finden.  

Ein zweiter Themenkomplex, der bei der diesjährigen Herbsttagung im Mittelpunkt stand, waren die aktuellen Entwicklungen rund um das Insolvenzrecht. Vor allem in Deutschland ist in diesem Bereich gerade sehr viel in Bewegung – vom außergerichtlichen Sanierungsverfahren über die begrenzte Aussetzung der Insolvenzantragspflicht bis hin zu Veränderungen bei der Restschuldbefreiung. Auch der Schutz des eigenen Unternehmens vor Gefahren, die unentdeckte „Zombie-Firmen“ als Geschäftspartner mit sich bringen, treibt viele Unternehmer in Europa derzeit um und war somit auch ein beherrschendes Thema der Herbsttagung.

Auch wenn der persönliche Kontakt in diesem Jahr nicht wie sonst gewohnt möglich war, nutzten wieder zahlreiche Anwältinnen und Anwälte aus ganz Europa die Möglichkeit, sich zu rechtlichen Entwicklungen in anderen Ländern zu informieren, Fachinformationen auszutauschen und wertvolle Kontakte zu knüpfen, um ihre Mandanten auch in Krisenzeiten bestmöglich beraten zu können. „Die Zusammenarbeit über Grenzen hinweg ist gerade jetzt wichtiger denn je, denn so wie das Virus machen zum Beispiel auch Lieferketten nicht vor Landesgrenzen Halt“, so Dr. Katalin Preda. „Unsere Mandanten können sicher sein, dass sie auch bei Fragestellungen rund um Geschäfte im europäischen Ausland immer eine schnelle und kompetente Beratung bekommen, weil hinter jeder regional verankerten Advoselect-Mitgliedskanzlei immer auch ein starkes, europaweites Netzwerk an Experten steht.“

Récents développements dans le contentieux  de la responsabilité francais : l’émergence de  dommages punitifs? 
Pauline Le More, Paris, France
Force Majeure and Impact of COVID-19 on  contractual obligations
Abel López, Barcelona, Spain
Deutsche Reaktion zum Schutz der Wirtschaft  gegen die Folgen der COVID-19-Pandemie
Nicolas Meyer, Cologne, Germany

Az utóbbi időszakban, különösen a jelenlegi COVID-19 járvány időszakában a kiskereskedelem egy része áthelyeződött az internet online világába. A koronavírus-járvány hatására a kereslet megélénkült. Ez a felélénkülés a webáruházak esetében olyan mértékű, hogy pl.  márciusi forgalmuk megközelítette a tavalyi év végi (ünnepi időszaka eső) havi adatokat. A megnövekedett kereslet miatt egyre nagyobb számban fordul elő a webáruházaknál tisztességtelen kereskedelmi magatartások, agresszív kereskedelmi gyakorlat. Gyakori, hogy a kereskedők megtévesztően tájékoztatják a fogyasztókat a termékek tulajdonságairól (lásd. szájmaszkok és fertőtlenítőszerek kereskedelme). Ennek okán gyakoribbá váltak a fogyasztóvédelmi ellenőrzések is. A vizsgálatok középpontjába került a kínált termékek tulajdonságaira vonatkozó állítások és ígéretek helytállósága, valóságtartalma, vizsgálják, hogy a kereskedők vásárlásra ösztönzés érdekében nem gyakorolnak-e nyomást a fogyasztókra (pl. azzal, hogy a termék készleten lévő, alacsony darabszámára figyelmeztetnek), nézik a szállítási idők megnövekedését és a rendkívüli áremelkedéseket is.

Az új fogyasztói szokásokból adódóan az offline kereskedelemre vonatkozó szabályokat is mindinkább szükségessé válik kiterjeszteni a digitális vásárlások területére, melynek során folyamatosan számos új fogyasztóvédelmi kérdés merül fel, melyekről az alábbiakban írunk.

Különösen jelen pandémiás időszakban és az ebből adódó kereskedelmi gyakorlatra tekintettel kiemelten fontos az online vásárlók védelme. Fogyasztóvédelmi kérdésekben forduljon Irodánkhoz, ha webáruházat üzemeltet, online szolgáltatást nyújt vagy fogyasztóként van kérdése/problémája.

I.) Uniós szabályozás:

Az Európai Unióban az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi tevékenységét alapjaiban az Új megállapodás a fogyasztói érdekekért című bizottsági közlemény (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:52018DC0183) és az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról (UCP irányelv) (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32005L0029) határozza meg. Az UCP irányelv hazai átültetése a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénnyel (Fttv.) valósult meg. A közlemény számos fogyasztóvédelmi kérdést feszeget, érint, úgy mint az online piacterek átláthatósága, a fogyasztóvédelmi követelmények alkalmazása ingyenes szolgáltatásokra, mesterséges intelligencia használatának átláthatósága, a kiberbiztonság, a mobilvásárlások e-kereskedelme, valamint a például fenntartható fogyasztással kapcsolatos reklámállítások.

A fogyasztóvédelmi megfelelőségének biztosítása leginkább két módon jelenik meg:

• a szankciók alkalmazásának (mely a közlemény szerint a tagállamban elért árbevétel 4%-a maximumban került meghatározásra), valamint 
• az Unióban a fogyasztóvédelem egységes, összehangolt jogérvényesítésének, a fogyasztóvédelmi együttműködésnek a területén ( vagyis minden,  egynél több tagállamban érint fogyasztói érdekekre vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi jogsértés esetén összehangolt fellépés útján kell eljárnia a hatóságoknak).

E körben újdonsága az is a közleménynek, hogy meghatározza az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés fogalmát, ami uniós fogyasztóvédelmi szabályok olyan megsértését jelenti, amely a tagállamok és az uniós népesség kétharmadában érint fogyasztói érdekeket (pl. a tagállamok kétharmadában elérhető weboldal). Ily módon tehát a Bizottság koordinálja a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok eljárását és a tagállami hatóságoknak közös álláspontot kell kialakítaniuk, valamint a tagállamoknak el kell fogadniuk a kereskedő által – akár önként, akár hatóságok felkérésére – felajánlott kötelezettségvállalásokat, ha azok arányosak és elégségesek a jogsértés megszüntetéséhez. 

Fontos, hogy a Bizottság nem rendelkezik fogyasztóvédelmi eljárások lefolytatására hatáskörrel, de pl. online ellenőrzési akciókkal (pl. oly módon, hogy szinte minden tagállam fogyasztóvédelmi hatósága gyakorlatilag egyszerre végez online próbavásárlást az ellenőrzött weboldalakon) és – az Uniós Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózaton (CPC Hálózat)  keresztül – összehangolt fellépéssel segíti a tagállamok fogyasztóvédelmi munkáját.

II.) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat:

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat generálklauzulájának megértéséhez mindenekelőtt ismerni szükséges a kereskedelmi gyakorlat fogalmát, ami: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja.

Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,

a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és 

b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.

A fogyasztói döntés torzítása háromféleképpen lehetséges.

1.) Aktív megtévesztés:

Valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót.

2.) Megtévesztő mulasztás:

A fogyasztó elől jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy azadott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célja nem kerül megnevezésre.

3.) Agresszív kereskedelmi gyakorlat:

Ez a pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlás eszköze, a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzetből adódóan vagy a fogyasztó zavarásával. Ez pedig az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, valamint a tájékozott döntés meghozatalát (pl. 10 %-os borravaló, mely a csúszka elhúzásával mellőzhető vagy növelhető).

III.) Különösen érintett területek:

Az alábbiakban kiemelnénk pár olyan területet, illetve szolgáltatói szektort, amelyek különösen érintettek a digitális fogasztóvédelem kapcsán:

1.) Kezdve mindezt a közösségi médiával (Facebook, Twitter és Google+), hiszen ez az emberek egye inkább széles körére terjed ki.

A fent említett 3 példa esetében 2016 őszén a Bizottság által koordinált CPC hatóságok közös álláspontot fogadtak el három közösségi média platform, mely szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha a platform nem különbözteti meg a kereskedelmi kommunikációt és a fizetett hirdetéseket a felhasználói tartalmaktól. 

A Facebook például, úgy vállalta ennek megoldását, hogy tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak üzleti modelljéről, így e körben leginkább arról, hogy bevétele származik abból, hogy célzott hirdetési tevékenységet végez kereskedőknek a felhasználói profilok adatainak felhasználásával. 

A GVH előtt a Facebook ellen hasonló tárgyú eljárás volt korábban folyamatban. „Ingyenes és bárki csatlakozhat”, „Ingyenes és az is marad” hirdette magát a Facebook nyitóoldalán és Súgóközpontjában, miközben nem hívta fel arra a figyelmet, hogy a fogyasztóktól nyert adatokból a hasznot húz, vagyis voltaképpen a felhasználók adataikkal fizettek a szolgáltatásért. A GVH eljárása eredményeként 1,2 milliárd Ft bírságot szabott ki a hatóság és ugyan nem feketelistás, de megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak tekintette a fentieket.

2.) Szintén egy érdekes területe a fogasztóvédelemnek a véleményvezér (influencer-ek) világa. Kritérium, hogy a fennálló üzleti kapcsolattal, közvetlen gazdasági érdekeltséggel összefüggésben jól észlelhetően és hangsúlyosan, szembetűnően és egyszerűen, egyértelműen és közérthetően szükséges feltüntetnie, hogy a közzétett tartalom fizetett, támogatott tartalom és/vagy annak közzétételéért ellenszolgáltatásban részesült pl.#Reklám, #Hirdetés, #Fizetett tartalom az első helyen jelölve. Érdekességként említendő pl. Rubint Réka és a The Body Shop 2018-as ügye, amikor is nem került megfelelően elhelyezésre a #reklam megjelölést a felületen és posztokon belül a kötelezettségvállalás után sem. Következménye 3+2 millió Ft bírság volt.

3.) Az Airbnb is a hatóság vizsgálatának középpontjába került és a Bizottság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tekintette az Airbnb árfeltüntetési gyakorlatát. A keresési találatokban ugyanis Airbnb olyan árat tüntetett fel, ami nem a végleges árat tartalmazta, mivel pl. a szolgáltatási,  takarítási díjakat, a fizetendő adók stb. nem tartalmazta. Az is kifogásként merült fel, hogy az Airbnb nem tünteti fel, hogy vállalkozás vagy magánszemély ajánlatáról van szó, valamint az Airbnb nem különböztette meg a weboldalán megjelenő kereskedelmi tartalmakat a felhasználói tartalmaktól.

A GVH előtt szintén volt folyamatban eljárás az Airbnb ellen is a fenti tárgyban, mely eljárás kötelezettségvállalás elfogadásával zárult. 

4.) Booking.com – 2019-ben több tagállami hatóság fogyasztóvédelmi eljárást indított a Booking.com weboldalon alkalmazott üzenetek kapcsán, mely körben a kötelezettségvállalások elfogadásának teljesítésére a Booking 2020. június 16-ig köteles. Kifogások voltak pl: hogy nem alkalmazhatók időben korlátozott kedvezményes ajánlatok, ha az idő lejártát követően azonos áron elérhető ugyanaz az ajánlat, nem tüntethető fel kedvezményes árnak a referenciaár minimumához képest kedvezményes ár.

A Booking.com ellen is volt GVH eljárás folyamatban, az azonban megszüntetésre került. „Garantált a LEGJOBB ár” – hirdették magukat. Amennyiben a fogyasztó olcsóbb ajánlatot talál és ezt a megfelelő módon igazolja, akkor a Booking.com az árat a másik ajánlathoz igazítja, ezáltal pedig konkrét jogsértés nem valósult meg.

5.) Az ingyenesség kérdésköre problematikus terület. Az ingyenesség valótlan állítása mindig is feketelistás tényállás volt. A UCP Irányelv nem tesz különbséget ingyenesség, díjmentesség és térítésmentesség állítása között. E körben kiemelendő, hogy az árakkal kapcsolatos pontos és teljeskörű tájékoztatást hangsúlyosan és időszerűen kell megjeleníteni a fogyasztók számára (vagyis a viselendő költségeket az első megjelenítésnél fel kell számítani.)

A COVID-19 járvánnyal kapcsolatos megelőző és a járványt kezelő intézkedések elkerülhetetlenül együtt járnak a személyes adatok kezelésével is. Az adatvédelem nem képezi akadályát a járvány elleni küzdelemnek, ugyanakkor azonban a személyes adatok védelmét a veszélyhelyzet idején is garantálni szükséges. A jelenlegi helyzetben ugyan  bizonyos szabadságjogok átmenetileg korlátozás alá kerülhetnek azonban ennek minden esetben szükségesnek és arányosnak kell lennie.   A GDPR egy olyan általános jogszabály, melynek rendelkezései a személyes adatok kezelésére rendkívüli időkben – mint például a jelenlegi járványhelyzetben – is alkalmazandók (a GDPR preambuluma kifejezetten utal a járvány idején történő adatkezelésekre is).  A GDPR lehetővé teszi az illetékes közegészségügyi hatóságok és a munkáltatók számára, hogy a járvánnyal kapcsolatos esetekben a nemzeti jogszabályokkal összhangban és az ott meghatározott feltételekkel kezeljenek személyes adatokat. (Példának okáért, ha az adatok kezelésére a közegészségügy területén jelentős közérdek miatt van szükség, akkor nincs szükség az egyének hozzájárulására.) A GDPR tehát eltérést enged a személyes adatok egyes különleges kategóriáinak, például az egészségügyi adatok kezelésének tilalma alól, amennyiben az a közegészségügy területén fennálló jelentős közérdek miatt vagy az érintett alapvető érdekeinek védelme érdekében szükséges.

1.) Munkáltatói intézkedésre irányadó szabályok

Mint ahogy fentebb már utaltunk rá munkaviszony keretében is szükség lehet az adatkezelésre a jogi kötelezettségek (pl. az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása) teljesítése érdekében.

A GDPR szellemében a nemzeti jogszabályokra is kiemelt figyelemmel kell eljárni, amikor a munkáltató munkavállalók, illetve látogatók tekintetében adott esetben egészségügyi adatnak minősülő adatot kezelne. 

A GDPR értelmében egészségügyi adat egy természetes személy (ember) testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról. Az egészségügyi adat a személyes adatok kategórián belül is egy magasabb védelmet élvező kategória, ami a személyes adatok különleges kategóriájába tartozik. Főszabályként kezelésük tilos. A munkáltatók egészségügyi adatot csak akkor kezelhetnek, ha erre a rájuk vonatkozó jogi kötelezettség – például a munkahelyi egészségvédelem és biztonság megőrzése, vagy a közérdekkel összefüggésben – teljesítéséhez szükség van.   

A munkáltatóknak különös gonddal kell eljárniuk az arról való tájékoztatás során, hogy valaki megfertőződött a COVID-19 vírussal. A megfelelő intézkedések megtétele során erre vonatkozóan tájékoztatást kell adni, de oda kell figyelni arra, hogy a tájékoztatás a szükséges információkra korlátozódjon. A munkáltatók az érintettek integritását és emberi méltóságát sem hagyhatják figyelmen kívül olyan esetekben, amikor a jog keretein belül szükségessé válik bármely személyes adat (név) felfedése (pl. a fertőzésút megismerése érdekében).  Az ilyen jellegű adatkezelés is csak annyiban lehet indokolt, amennyiben nincs más olyan megoldás, amely a szükségesség és arányosság elvének alapulvételével adatkezelés vagy ezen belül a személyes és/vagy egészségügyi adat kezelése nélkül is képes a kívánt cél elérésére. (Ilyen megoldás lehet például a higiéniai, takarítási szabályok szigorítása, találkozók, események elhalasztása, ezek azonban a potenciális vírushordozó személyek kiszűrésére nem jelentenek megoldást.)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2020. március 10-én tájékoztatót (https://naih.hu/files/NAIH_2020_2586.pdf) adott ki a koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatkezelésekről. Ezen tájékoztató a járványügyi események függvényében a jövőben könnyen elképzelhető, hogy változni, módosulni fog. 

A tájékoztató alapján a munkáltatótól az alábbi intézkedések várhatók el: 

• pandémiás / üzletmenet folytonossági cselekvési terv kidolgozása (a javasolt megelőző lépésekről, az esetleges fertőzés során alkalmazandó intézkedésekről, a vonatkozó adatvédelmi kockázatokat, a felelősségi köröket, a tájékoztatást elősegítő megfelelő kommunikáció kialakításáról); 
• részletes tájékoztató elkészítése és a munkavállalók rendelkezésére bocsátása (legfontosabb tudnivalókról – fertőzés forrása, terjedés módja, lappangási idő, tünetek, megelőzés -, és arról, hogy kikhez fordulhatnak a munkavállalók szükség esetén; 
• szükség esetén az üzletmenet, üzleti/szolgálati utak és események átszervezése, home office biztosítása; 
• nyomatékos figyelemfelhívás arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 vírussal való feltételezett érintkezés esetén, valamint a tájékoztatásban szereplő egyéb feltételek bekövetkezésekor a munkavállalók saját maguk és munkatársaik egészségének védelme érdekében haladéktalanul jelentsék a kijelölt személy részére, valamint forduljanak üzemorvoshoz / kezelőorvoshoz.

A tájékoztatóból kiemeljük, hogy a NAIH elfogadhatónak találja a munkáltató általi megfelelő tájékoztatáson alapuló olyan kérdőívek kitöltetését, amelyek az alábbi adatokra vonatkoznak:

• a munkavállaló személyazonosságának megállapításához szükséges adatai,
• annak ténye, hogy a munkavállaló utazásának helyszíne és időpontja egybeesik-e a munkáltató tájékoztatójában felsorolt területekkel és időpontokkal,
• a tájékoztatóban megjelölt területekről érkező személyekkel való érintkezés tényére vonatkozó adatok, valamint
• a munkáltató által megtett intézkedésekre vonatkozó adatok,
• amennyiben előzetes kockázatelemzés alapján a munkáltató arra az eredményre jutott, hogy az intézkedés szükséges és arányos mértékben korlátozza a munkavállalók magánszférájához fűződő jogát.

A tájékoztató szerint azonban az említett munkahelyi kérdőívek nem tartalmazhatnak az egészségügyi kórtörténetre vonatkozó adatokat és a munkáltató egészségügyi dokumentáció becsatolását sem írhatja elő. Fontos kiemelni, hogy egyelőre a mindenkire kiterjedő – pl. lázmérőt alkalmazó – szűrővizsgálatok előírása sem minősül arányos intézkedésnek. Ez a közeljövőben a fentebb kifejtettek okán szintén változhat. 

A felek együttműködési kötelezettségéből, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvéből is következő általános magatartási követelmény volt eddig is, hogy a munkavállalóknak  tájékoztatniuk kell a munkáltatót arról, ha bármilyen, a munkahelyet, a munkavállalókat vagy a munkavégzés során a velük kapcsolatba kerülő harmadik személyeket érintő egészségügyi kockázatról van tudomásuk, ideértve saját potenciális fertőzöttségüket.

Szükséges továbbá a teljesség kedvéért említeni, hogy a Kormány 2020. március 18-i rendeletével úgy döntött, a Munka Törvénykönyve tekintetében bizonyos eltéréseket enged. Ilyen például, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig

• a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, illetve
• a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

Különösen fontos, hogy az idézett kormányrendeleti rendelkezés is hangsúlyozza a szükségesség és indokoltság (arányosság) szempontjait.

2.) Adatvédelem és home-office

A járvány terjedésének lassítása, valamint a munkavállalók egészségének védelme céljából és a munkatársak személyes kapcsolatainak, illetőleg a tömegközlekedési eszközök használatának minimalizálása érdekében elrendelt otthoni munkavégzés (home office) esetén az IT biztonsági szint csökkenhet. Ennek okán az adatbiztonságra különösebb gondot szükséges fordítani, mellyel kapcsolatosan a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete megfontolandó, megtartandó ajánlásokat tett közzé a biztonságos home office munkavégzés érdekében (https://nki.gov.hu/it-biztonsag/hirek/biztonsagos-home-office/).

Fontos tehát szót ejteni arról is, hogy abban az esetben ha a home office munkavégzés keretei (pl. a munkához igénybe vehető eszközök, azok munkáltató általi ellenőrizhetősége) nincsenek megfelelően szabályozva, az adatbiztonsági szempontból súlyoz problémákhoz, adatvédelmi incidenshez vezethet – akár személyes adatok elvesztéséhez vagy ezeknek illetéktelen személyek általi hozzáféréséhez is, nem beszélve az üzleti titok védelmének megsértéséről.

Ennek okán is van jelentős szerepe a legminimálisabb szinten a tűzfalvédelemnek, a jelszavak és vírusirtó programok használatának, továbbá az adatvédelmi incidensek esetére kialakított belső eljárásrendnek, szabályzatoknak.

A home office munka során felmerül a munkahelyi ellenőrzés kérdése is. Az Mt. főszabályként kimondja, hogy a munkavállaló a munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközöket kizárólag a munkaviszony teljesítése céljából használhatja, és a munkáltató a magáncélú használat tilalmának betartását vizsgálhatja. Az Mt-ben foglalt főszabálytól ugyanakkor a felek megállapodásukban eltérhetnek, és így a magáncélú használatra is lehetőség nyílik. Abban az esetben azonban, ha munkaszerződés, belső adatvédelmi szabályzat, vagy más irat nem rendelkezik a fenti kérdésben, úgy kell tekinteni, hogy a munkáltató laptopja kizárólag munkavégzésre használható. Jelen helyzetben a magáncélú használat engedélyezése megfontolandó.

3.) Intézkedések ügyfelekkel és üzleti partnerekkel szemben

A munkáltató harmadik személyek – pl. látogatók, ügyfelek – tekintetében is jogosult a járvány terjedésének korlátozását, valamint a negatív hatások csökkentését elősegítő intézkedéseket hozni. E körben is azonban fontos a fent írtak szerinti (NAIH tájékoztató szerinti) megfelelő cselekvési terv – melyben pl. a cég irodahelyiségeibe történő belépés is megtiltható -, tájékoztató elkészítése, események, találkozók átszervezése és figyelemfelhívás, a GDPR alapelveinek betartása mellett. 

4.) GDPR alapelvek betartása

Az adatvédelmi alapelveknek a veszélyhelyzet idején továbbra is érvényesülniük kell:

• Az adatkezelés célhoz kötöttségének ebben a helyzetben is kiemelt jelentősége van, 
• Fontos, hogy az adatkezelők megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a járvány megelőzésével kapcsolatos adatkezelésről (transzparencia).  
• Az adatbiztonsági intézkedésekre is nagy hangsúly kell fordítani (lásd pl. home office munkavégzés esetén). 
• Az arányosság és az adattakarékosság elvének betartása továbbra is alapfeltétel.
• Az elszámoltathatóság jegyében szükséges, hogy megfelelően dokumentálásra kerüljenek az intézkedések, tekintettel arra, hogy az adatkezelő felelős az összes fent ismertetett elvnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie arra, hogy ezt a megfelelés igazolja is, vagyis az adatkezelő addig, amíg nem tudja bebizonyítani, hogy mindenben megfelelt a GDPR előírásainak, valójában “bűnösnek” tekinthető. 

5.) Összefoglalás

Az adatkezelők (pl. munkáltatók) adatkezelési tájékoztatója nagy valószínűséggel nem rendelkezik a jelen pandémiás helyzetre vonatkoztatható adatkezelésről. Emiatt mindenképp célszerű – különös az adatvédelem „szuperelvére”, azaz a fent írtak szerinti elszámoltathatóságra tekintettel – a meglévő tájékoztatókat ellenőrizni és adott esetben azokat kiegészíteni, vagy a csak a COVID-19 készített adatkezelési tájékoztatót készíteni, továbbá a home office szabályaira, illetőleg az adatvédelmi incidensekre vonatkozó belső szabályzatot, eljárásrendet kialakítani és írásba foglalni. Ha adatkezelési tájékoztatója ellenőrzése, kiegészítése, a fenti dokumentumok elkészítése tekintetében vagy az adatvédelem terén bármilyen kérdése merül fel, Irodánk akár online konzultációval is áll szíves rendelkezésére.

A koronavírus terjedése okán fellépő helyzetekben nehézkessé válhat a már megkötött szerződések teljesítése. 

A szerződésszegő fél mentesülhet azonban bizonyos esetekben a kártérítési felelőssége alól: például ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A szerződést szegő fél ellenőrzési körén kívül esőnek tekinthetők mindazon körülmények, amelyekre „a fél nem képes hatást gyakorolni”. Pl. a vis maior hagyományos esetei, így a járvány is és a természeti katasztrófák egyéb esetei: (földrengés, tűzvész, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar, villámcsapás stb.) vagy akár többek között a szerződésszerű teljesítést lehetetlenné tevő radikális piaci változások (mint drasztikus árrobbanás, a fizetés pénznemének rendkívüli meggyengülése stb.).

Fontos azonban, hogy mindig az adott szerződés tartalmából kell kiindulni. Egyedileg szükséges nézni az egyes szerződési rendelkezéseket, pl, hogy vis maior-ról rendelkeztek-e és hogyan a felek; illetőleg egyes szerződéstípusok speciális voltát is tisztázni szükséges (pl. bérleti szerződések esetében ez különösen fontos lehet és a kialakult helyzetet jelentős mértékben könnyítheti).

Ha kérdése van fennálló szerződésének teljesítésével kapcsolatban, akkor Irodánk online konzultációval, az egyes szerződéses és jogszabályi rendelkezések megfelelő értelmezésével, a felek közötti egyeztetések lebonyolításával, a szerződések szükség szerinti módosításával vagy megszüntetésével áll szíves rendelkezésére.

E-mail: office@preda.hu

Emerging trend of labor migration in Europe for granting access to labour market in Bulgaria from third nation countries
Svilena Dimitrova, Sofia, Bulgaria
Les nouvelles tendances de la migration de travail en Europe
Svilena Dimitrova, Sofia, Bulgaria
Die doppelte Verspätung
Dierk A. Nickelsen, Bremen, Germany

Anwälte aus ganz Europa diskutieren aktuelle Themen des Wirtschaftsrechts bei „Advoselect“- Herbsttagung in Bregenz

Kurz vor der spannenden Nationalratswahl in Österreich stand das Nachbarland am letzten September-Wochenende auch für viele Wirtschaftsanwälte im Fokus: In Bregenz trafen sich Anwälte aus ganz Europa zur Herbsttagung des Kanzleinetzwerks „Advoselect“.

Transportrecht Finnland : Pflichten- und Haftungsüberraschung für ausländische Auftraggeber
Gerrit van Setten, Helsinki, Finland
Jurisdiction clause in distribution contract and damage claims based upon anticompetitive practises (ECJ, 3rd ch., 24 October 2018, C-595/17)
Pauline Le More, Paris, France
Création de la chambre internationale de la Cour d’appel de Paris
Pauline Le More, Paris, France

Wenn Wirtschaftsanwälte aus Deutschland und ganz Europa gespannt nach Karlsruhe blicken, dann geht es meist um aktuelle Entscheidungen des Bundesgerichtshofs oder des Bundesverfassungsgerichts. Vom 8. bis zum 11. Mai 2019 stand Karlsruhe jedoch aus einem ganz anderen Grund im Fokus: Das europaweite Wirtschaftsanwälte-Netzwerk „Advoselect“, in dem unsere Kanzlei Mitglied ist, veranstaltete in der Stadt seine diesjährige Frühjahrstagung.

Neben einem natürlich obligatorischen Besuch des BGH und einem vielfältigen Rahmenprogramm standen bei der mehrtägigen Konferenz verschiedenste brandaktuelle Themen des Wirtschaftsrechts im Mittelpunkt. Dabei konnten wieder renommierte Wissenschaftler als Referenten gewonnen werden. Zu aktuelle Entwicklungen im GmbH-Recht informierte Prof. Dr. Jan Lieder, LL.M. (Harvard), Direktor der Abteilung Wirtschaftsrecht des Instituts für Wirtschafts-, Arbeits- und Sozialrecht an der Albert-Ludwigs-Universität Freiburg. Unter der Überschrift „Arbeiten im Alter“ beleuchtete Prof. Dr. Kai Litschen von der Brunswick European Law School (BELS) arbeitsrechtliche Besonderheiten bei älteren Arbeitnehmern, den vielzitierten „best agern“. Im Bereich Insolvenzrecht hielt Rechtsanwalt Friedemann Schade, BRL, Hamburg, ein Praktikerseminar zu Aspekten des Restrukturierungsrahmens. Auch kanzleispezifische Marketingthemen, beispielsweise die Präsenz von Wirtschaftskanzleien in Social-Media-Kanälen, waren ein Thema.

Zudem wurden auch neue Projekte des Netzwerks auf den Weg gebracht, die den Mitgliedskanzleien und ihren Mandanten neue Mehrwerte bieten. So wird es künftig einen Advoselect-Blog geben, in dem aktuelle Beiträge zu unternehmensrelevanten rechtlichen Themen aus dem In- und Ausland abrufbar sein werden. Außerdem wird es eine neue Vortragsreihe von Advoselect-Anwälten zu unterschiedlichen praxisrelevanten Themen des Wirtschaftsrechts geben. Das Besondere: Die Vorträge werden im Rahmen von Telefonkonferenzen stattfinden, in die sich interessierte Partnerkanzleien und ihre Mandanten unkompliziert einwählen können. Den Auftakt bildet am 11. Juni 2019 ein Vortrag zum Brexit, der von Dr. Gregor Kleinknecht von der Advoselect-Mitgliedskanzlei Hunters aus London gehalten wird. Nähere Informationen, wie Sie dabei sein können, erhalten Sie in Kürze hier.

„Mit Blick auf Unsicherheiten durch den Brexit, die Europawahl und die Handelsstreitigkeiten zwischen den USA und China zeigt sich gerade jetzt, wie wichtig für Wirtschaftsanwälte die Vernetzung über Landesgrenzen hinaus ist, um Unternehmen bei internationalen Geschäften bestmöglich beraten zu können“, so Viktoria Maruschka, Vorstand der Advoselect Service-AG. „Der regelmäßige Wissens- und Erfahrungsaustausch bei den internationalen Advoselect-Tagungen kommt somit vor allem den Mandanten unserer Mitgliedskanzleien zugute, die wir mit neuen Angeboten wie dem neuen Blog oder der neuen Telefonvortragsreihe jetzt noch gezielter auch direkt ansprechen.“ Dass das Netzwerk weiter auf Wachstumskurs ist, zeigte die Vorstellung der Kanzlei Nelissen Grade Advocaten aus Brüssel, die schon bald das neueste Mitglied von Advoselect werden könnte.

Den Abschluss der viertägigen Veranstaltung bildeten die Gesellschafterversammlung der Advoselect EWIV und die Hauptversammlung der Advoselect Service-AG. Insgesamt nahmen rund 40 Rechtsanwältinnen und Rechtsanwälte aus zehn Ländern an der Frühjahrstagung teil. Das Advoselect-Team dankt der gastgebenden Kanzlei Bartsch Rechtsanwälte sehr herzlich für die Ausrichtung und freut sich auf ein Wiedersehen bei der Herbsttagung, die in diesem Jahr vom 26.09. bis 29.09. in Bregenz stattfinden wird.

Schiedsverfahren (Arbitration) in Finnland – ein Gebot der Vernunft im Finnlandgeschäft
Gerrit van Setten, Helsinki, Finland
Rescuing insolvent companies and restructuring debts in Turkish legal system
Hakan Cinar, Ankara, Turkey
Du neuf en matière de détachement de travailleurs au sein de l’Union Européenne
Pascale Rosenoer, Brussels, Belgium

Die Niederlande zählen zu den wichtigsten Handelspartnern Deutschlands und haben im Bereich der Wirtschaft auch viele Gemeinsamkeiten mit Deutschland. Dennoch hat das Land einige Besonderheiten, die man als deutscher Unternehmer kennen sollte, wenn man zum Beispiel eine Zweigstelle in Amsterdam gründen oder eine Immobilie in Den Haag erwerben möchte. Was es in den Bereichen Gesellschafts- und Insolvenzrecht, Immobilien- und Baurecht sowie Arbeitsrecht aktuell zu beachten gilt in den Niederlanden, darüber informierte die niederländische Advoselect-Partnerkanzlei Heffels Spiegeler Advocaten zur Herbsttagung der europäischen Advoselect-Kanzleien, die vom 4. bis zum 7. Oktober 2018 in Den Haag stattfand.

„Einerseits steht bei den Advoselect-Tagungen immer das Land der gastgebenden Kanzlei mit seinen Besonderheiten im Vordergrund“, erklärt Viktoria Maruschka, Vorstand der Advoselect Service-AG. „Andererseits nutzen unsere Mitgliedskanzleien die regelmäßigen Treffen aber auch, um länderübergreifend aktuelle Themen aus allen Bereichen des Wirtschaftsrechts zu diskutieren, Erfahrungen auszutauschen und gemeinsame Projekte auf den Weg zu bringen, die die Vernetzung und den Wissensaustausch untereinander weiter beflügeln.“ So wurde in Den Haag zum Beispiel die nächste Ausbaustufe des Leitfadens „Business in Europe“ auf den Weg gebracht, die es den Advoselect-Kanzleien ermöglicht, international tätige Mandanten noch schneller und umfassender zu beraten. Die länderspezifischen Ergebnisse werden unter http://business.advoselect.com zusammengestellt.

Ein weiteres Thema der Herbsttagung waren digitale Geschäftsmodelle. Max Tebbe von Lück Invest referierte zu Chancen und Risiken, im Fachausschus IT-/IP-Recht wurden aktuelle Fragen zum e-Commerce in der EU erörtert, zudem stellten Jacob Saß und Maximilian Koeppen vom Internetdienstleister advocado ihre Plattform vor, die Dienstleistungen im Bereich der Rechtsberatung vermittelt und somit auf das gleiche Prinzip setzt, das Plattformen wie „booking.com“ in der Hotelbranche erfolgreich gemacht hat. Für die Advoselect-Kanzleien ist dabei vor allem interessant, wie sich die Möglichkeiten der Digitalisierung so nutzen lassen, dass Mandanten und Kanzleien gleichermaßen davon profitieren.

Rund 60 Anwältinnen und Anwälte aus mehr als 25 Kanzleien aus ganz Europa, darunter auch Vertreter unserer Kanzlei, nahmen an der mehrtägigen Veranstaltung des Netzwerks teil und nutzten die Möglichkeit, sich weiterzubilden, mit Fachkollegen aus dem In- und Ausland in auszutauschen und Kontakte zu vertiefen. Mit der internationalen Kanzlei Zschunke Avocats/Rechtsanwälte/Avvocati, die ihren Hauptsitz in Paris hat, stellte sich zudem eine potentielle neue Kanzlei vor.

Buying a Real Estate in Italy/Acheter un bienimmobilier en Italie
Gaetano and Gianluca Sardo, Milan, Italy
Datenschutz Reloaded – Die neue Datenschutzgrundverordnung als Chance und Risiko
Markus Dörfler, Vienna, Austria
Business in Israel
Amos Thein, Yahus, Israel

Fontos, a személyes adatok védelmét érintő változás történik az Európai Unió országaiban 2018. május 25. napjától, ugyanis ezen időponttól alkalmazandó az EU 2016/679 számú új uniós adatvédelmi rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, azaz a GDPR (General Data Protection Regulation). A jogszabály egyben hatályon kívül helyezi a 95/46/EK rendeletet (általános adatvédelmi rendelet).

Az adatvédelem fogalma, amely a személy magánszférájának jogi védelmén belül értelmezhető, az 1970-es évektől vált széleskörűen használt fogalommá egy újfajta védelem megjelölésére, amely az elektronikai forradalom által egyre általánosabbá váló automatizált adatfeldolgozás veszélyeire válaszul jelent meg Európában. Az általa nyújtott jogi védelem tartalma a fogalom megjelenése óta többször is jelentősen változott, illetve folyamatos változásban van. A műszaki fejlődés miatt nőtt a kezelt adatok mennyisége és a magánszemélyeket érintő hatások mértéke is. Az adatvédelem legújabb korszaka már inkább a technológia szabályozásáról és nem a hagyományos jogvédelemről szól. Ehhez kapcsolódik a GDPR új szabályozása, az egységes európai jogalkalmazás igénye és a magasabb bírságösszegek. A Bizottság által 2012 elején közzétett javaslatból 2016 májusára lett kihirdetett jogszabályszöveg. A folyamat lobbikkal terhelt volt, gyakran merült fel, hogy a végül az egységes politikai akarat hiánya annak kudarcához vezet majd. Az, hogy ez mégsem így lett, nagyban az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szervei által végzett tömeges megfigyelések Európában keltett politikai hullámainak köszönhető. A GDPR ezért erősíti az érintettek jogait és komoly biztonsági követelményeket állít az adatkezelők elé.

A Rendelet sok újdonságot hoz az adatvédelmi jogászok, az azt alkalmazni hivatott hatóságok és minden olyan európai cég – a családi vagy kis- és középvállalkozásoktól kezdve a multinacionális nagyvállalatokig – számára, amely személyes, vagy különleges adatot kezel. Előírásai 2018. május 25. napjától közvetlenül alkalmazandók, nem igénylik a törvénybe iktatást az egyes tagállamokban. Az érintett vállalkozások képviselőinek már csak két hónapjuk maradt felkészülni mind az elektronikusan tárolt, mind a papíralapú adatok átlátható kezelésére, azok megfelelő tárolására, a kockázatok elemzésére (hatásvizsgálat) és annak igazolására, hogy az adatok birtoklására, kezelésére megfelelő jogalapjuk van.

Az új szabályozás hangsúlyt ad az „elfeledtetéshez”, azaz a törléshez való jognak, előírja egy esetleges adatvédelmi incidens bejelentésének határidejét (72 óra), megsokszorozza a bírság összegét. Súlyos esetben a pénzbüntetés felső határa 20 millió euróra rúghat, vagy az előző pénzügyi év teljes világpiaci forgalmának 4 százalékát érheti el (a kettő közül a nagyobb). A szigorú szankciók mellett ugyanakkor a Rendelet sok esetben az eddiginél tisztább helyzetet is teremt majd. Várhatóan végre tisztázódik az adatkezelési jogalapok közül egyes nemzeti jogokban hosszabb ideje fennálló bizonytalanság, illetőleg általában is egységes értelmezést kapnak a rendelkezések és kötelezettségek európai szinten és az adatkezelőknek szélesebb körű joggyakorlat szolgál majd útmutatásként, hogy a személyes adatokkal kapcsolatos eljárásuk jogszerű lehessen. A szigorú szabályozásnak nem titkolt célja az sem, hogy az új adatvédelmi szabályok versenyelőnyt biztosítsanak az európai vállalatok számára harmadik országokban honos vállalatokkal szemben.

A rendelet szerint előzetesen kell részletesen tájékoztatni az érintetteket az adatkezelés lényeges körülményeiről: az adatkezelőről, az adatkezelés jogalapjáról, céljáról, az adatok megőrzési idejéről, a jogairól, jogorvoslati lehetőségekről, az adatkezelésben közreműködő vállalkozásokról, az adattovábbítás címzettjeiről. Új elem, hogy súlyos adatvédelmi incidens esetén jelezni kell a nemzeti adatvédelmi hatóság vagy határon átnyúló adatkezelések esetén az úgynevezett főhatóság felé, kritikus helyzetben az érintett felé is az eset részleteit, káros hatásait és a szükséges biztonsági intézkedéseket.

Az olyan európai vállalkozás, amely még nem kezdett el a felkészüléssel foglalkozni, az már az utolsó pillanatban jár, ugyanis a GDPR elfogadásakor biztosított kétéves felkészülési időből már csak két hónap van hátra.

IN DIESER AUSGABE:

S2 Kosten eines privaten Sicherheitsdienstes können außergewöhnliche Belastungen sein, Kurz und bündig: Kündigung wegen des Antritts einer Freiheitsstrafe | S3 Gastbeitrag: Ready 4 GDPR? Zwei Monate vor der neuen EU-Datenschutzverordnung | S4 Aufhebungsvertrag und Begünstigung eines Betriebsratsmitglieds, Advoselect-Inside: „How to make business in Europe“

The ULN Law Review is the marketplace for news, information and updates believed relevant and of interest for the practice and businesses of the united-legal.network.eeig, their clients and business partners. ULN Law Review is distributed free of charge, and further information about us and any of the articles and information published may be obtained from either the ULN secretary in Cologne, Germany or directly from the author. Even though the information contained in this ULN Law Review has been compiled carefully, no warranty is made as to the correctness and accuracy thereof, and nothing contained herein shall constitute any form of legal advice.

The ULN Law Review is the marketplace for news, information and updates believed relevant and of interest for the practice and businesses of the united-legal.network.eeig, their clients and business partners. ULN Law Review is distributed free of charge, and further information about us and any of the articles and information published may be obtained from either the uln secretary in Cologne, Germany or directly from the author. Even though the information contained in this ULN Law Review has been compiled carefully, no warranty is made as to the correctness and accuracy thereof, and nothing contained herein shall constitute any form of legal advice.

Während in manchen Ländern Europas über nationale Abschottung nachgedacht wird, setzen die Mitgliedskanzleien des europaweiten Netzwerks „Advoselect“ weiter klar auf eine enge grenzüberschreitende Zusammenarbeit. Das wurde auf dem „Advoselect“-Frühjahrstreffen deutlich, das in diesem Jahr in Lübeck stattfand. „Viele Unternehmer erwarten heute zurecht von ihren Anwälten, dass sie einerseits die Wirtschaft vor Ort mit ihren lokalen Besonderheiten bestens kennen, andererseits aber auch bei grenzüberschreitenden Fragestellungen schnell und kompetent helfen können – mit international anwendbarem Wissen und exzellenten internationalen Kontakten“, so Rechtsanwältin Dr. Katalin Préda aus Budapest. Über beides verfügen die mehr als 250 Wirtschaftsanwälte, die Mitglieder im europaweiten, deutschsprachigen Netzwerk „Advoselect“ sind.

Beim diesjährigen Frühjahrstreffen standen – neben der für Europa richtungsweisenden Wahl in Frankreich – wieder zahlreiche aktuelle Fragen der internationalen Rechtsberatung im Vordergrund, die bei reichlich Kaffee und Lübecker Marzipan vertiefend diskutiert wurden. Ein Schwerpunktthema waren mögliche Garantien für Verträge im internationalen Rechtsverkehr. Mario Dusi von der Mailänder Mitgliedskanzlei DusiLaw und Stephen Morrall von der Londoner Mitgliedskanzlei Hunters konnten als Referenten gewonnen werden. Die Datenschutz-Grundverordnung der Europäischen Union stand ebenfalls auf der Agenda, hier steuerte die „Advoselect“-Mitgliedskanzlei Heffels Spiegeler aus den Niederlanden einen Vortrag bei. Zu weiteren Themen in den Fachausschüssen zählten beispielsweise die brandaktuelle Reform des Insolvenzanfechtungsgesetzes und Fragen des internationalen Immobilien- und Baurechts.

Auch hochkarätige externe Referenten konnte das Netzwerk für die dreitägige Tagung wieder gewinnen. Prof. Dr. Michael Fischer von der Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg analysierte in seinem Referat aktuelle Probleme bei Personengesellschaften an der Schnittstelle von Steuer- und Gesellschaftsrecht. Olaf Möllenkamp, Vorsitzender Richter am Arbeitsgericht Lübeck, informierte ganz aktuell zu Änderungen des Arbeitnehmerüberlassungsrechts, die zum 01.04.2017 in Kraft getreten sind. Wertvolle Impulse zum gezielten Networking gab zudem die Rechtsanwältin Dr. Annette Hartung aus Frankfurt am Main, die sich als freiberufliche Beraterin auf strategische Kanzleientwicklung spezialisiert hat. Einen neuen, innovativen Service im Bereich der Rechtsberatung stellte zudem die norddeutsche Mitgliedskanzlei EHLER ERMER & PARTNER vor: Mit dem EEP-Vertragsgenerator können Mitarbeiterverträge auf dem jeweils neuesten Stand rechtssicher, zeitsparend und anwenderfreundlich erstellt werden. In der abschließenden Gesellschafterversammlung der Advoselect EWIV und Hauptversammlung der Advoselect Service-AG wurde der Aufsichtsrat wiedergewählt. Mehr als 60 europäische Anwälte nahmen insgesamt an der dreitägigen Veranstaltung teil.

Wie internationale Zusammenarbeit über das Netzwerk „Advoselect“ ganz praktisch aussieht, zeigte die in Lübeck gastgebende Kanzlei EHLER ERMER & PARTNER, als sie in der Marketingsitzung ihr Blog-Angebot „EEP bloggt“ vorstellte und daraus ein aktuelles Video-Interview mit dem Geschäftsführer der SG Flensburg-Handewitt zeigte. Beim Wechsel von Trainer Ljubomir Vranjes nach Ungarn hatte es der Handball-Bundesligist mit schwierigen Vertragsmodalitäten zu tun. Die Kanzlei EEP, seit mehr als 25 Jahren Partner des Vereins, schaltete über „Advoselect“ auch die Préda Anwaltskanzlei in Budapest ein, um den Fall gemeinsam zu bearbeiten. Mit Erfolg: „Ohne EEP hätten wir den Wechsel in dieser Form mit dieser Komplexität nicht umsetzen können“, lobte SG-Geschäftsführer Dierk Schmäschke im Blog-Interview die Zusammenarbeit. Der Fall zeigt, welch hohen Stellenwert eine gute internationale Vernetzung in der Rechtsberatung hat und wie nicht nur Kanzleien, sondern vor allem Mandanten nachhaltig davon profitieren können.

2018. MÁJUS 25-TŐL AZ ÚJ ADATVÉDELMI RENDELET SZERINT A MAXIMÁLIS KIRÓHATÓ BÜNTETÉS 20.000.000 EURO VAGY AZ ÉVI TELJES ÉRTÉKESÍTÉS 4%-A.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2016. május 5-én megjelent az új uniós adatvédelmi szabályozás, a GDPR (General Data Protection Regulation) teljes és végleges szövege, amelynek rendelkezéseit ténylegesen 2018. május 25-től kell majd – minden tagállamban, közvetlenül – alkalmazni, és ekkortól lesznek csak érvényesíthetők a szövegében foglalt szankciók. A kétéves „türelmi idő” fele azonban már eltelt, megkezdődött a 365 napos visszaszámlálás…”

https://gdpr.dimsz.hu/